Mátyás, az igazságos királyunk ezeket a tudományterületeket preferálta leginkább.

Mátyás király népi hagyományunk szerint a legigazságosabb uralkodónk volt, azonban sokan nem tudják, hogy műveltsége szempontjából is kiemelkedő volt: a reneszánsz, humanista műveltség pártfogója volt, és nagyon komoly hangsúlyt fektetett a tudományok széleskörű meghonosítására hazánkban. 

Mátyás 560 éve lépett trónra, ennek tiszteletére Csillagok, csillagképek – Tudomány Mátyás király udvarában címmel kiállítást szervezett a Tudományos Akadémia. Az Akadémia természetesen arra élezte ki az előadást, hogy Mátyás milyen tudományos fejlődést hozott az országba.

Uralkodónk álláspontja szerint a tudást kemény munkával, vagy égi ihletettségből lehet elsajátítani, megszerezni. Ennek érdekében segítséget is hívott, az európai humanista műveltség krémjéből: német és itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók, művészek jöttek országunkba. Mátyás célja az volt, hogy második Itáliát csináljon hazánkból. Mátyás emellett abban is korának haladó gondolkodói közé tartozott, hogy Kopernikusz mellé állt a heliocentrikus világkép tekintetében.

Mátyást minden tudomány mellett elsősorban a csillagászatot szerette, melynek ekkoriban két tudományos ága volt, az, ami szó szerinti értelemben csillagászat, azaz asztronómia, és az, ami a  csillagjóslást takarja, azaz az asztrológia. Ma már a csillagjóslás tudományosan megalapozatlan, de akkor még komoly tudománynak számított, mi több ez számított a komolyabb tudománynak, úgy gondolták, hogy ennek csak kisegítő ága az asztronómia. Mátyás is hitt abban, hogy a csillagok mozgása hatással van a földi történésekre, így ki is kérte csillagjósainak tanácsát, ha valami fontosabb döntést kellett hoznia.